Akár egy év alatt is megtérülhet a beruházás

vissza
Adonyban kerestük fel Marczinka Tamás urat a Március 21 Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjét, hogy a Videokontroll szemestermény-szárító felügyeleti rendszerének működéséről, és nem utolsó sorban a beruházás gazdaságosságáról váltsunk szót. Arra a kérdésünkre, hogy megérte-e néhány milliót úgy befektetni egy ilyen rendszerbe, hogy valójában csak sejteni lehetett a pozitív végeredményt, ez a rövid beszélgetés adja meg a választ.
 
Marczinka úr! Jól tudom, hogy az elsők között „mozdultak” rá a Videokontroll ajánlatára?
Való igaz, hogy az elsők között voltunk, akik meglátták a fantáziát Speiser úrék ajánlatában.
Speiser Ferenc negyven éve foglalkozik a szárítási technológiákkal, ennek során észlelte azokat az anomáliákat, amelyek a különböző típusú szárítóberendezések üzemeltetése során felmerülnek. Az itt szerzett tapasztalatokat elemezve fiaival kifejlesztette azt a szárító felügyeleti rendszert, amelyet Videokontroll néven forgalmaznak.
Amikor a fiatalabb fia Speiser Gábor megkeresett azzal 2015-ben, hogy érdemes lenne nálunk is a szárítót – mivel éves szinten jelentős mennyiségű terményt szárítunk – átalakítani, és az ellenőrző rendszert beépíteni, igent mondtam.
 
Mérnök ember létére nem azzal kezdte, hogy számol: megéri, nem éri meg?
Pont ez a kicsit technokrata megközelítés segített a döntésben, mert logikai alapon arra következtetésre jutottam, hogy ez a rendszer csak jó lehet. Számos sok éve fennálló kedvezőtlen tapasztalatunkra nem kaptunk megnyugtató megoldást eddig, most pedig éppen ezek megoldási lehetősége csillant fel az ajánlatban egytől egyig. Meg a terményközpontú gondolkodás is tetszett.
 
Amennyiben?
Számos előnye van, amelyek már önmagukban is elegendők lehettek volna a döntéshez, bár ezek közül néhány nehezen számszerűsíthető.
 
Mondana néhányat?
Először is minimálisra csökkent a termény begyulladásának az esélye. Minden évben nem egy esetet hallunk, hogy kigyulladt a szárító, mert elakadt a termény, túlmelegedett stb. Ez itt nem fordulhat elő, mert egyenletes és folyamatos a termény áramlása. Ha mégis begyulladna bármilyen más okból, akkor a szintén ezen programon belül utólag beszerelt gyorsleürítő szerkezet segít a kárt minimalizálni. A kezelők a megfelelő oktatást is megkapták, hogy miről ismerik fel a helyzetet, amikor a gyorsleürítést habozás nélkül használniuk kell.
A másik előny, hogy a termény egyenletesen szárad és homogén minőséget képez. Nincsenek benne túlszárított, sérült szemek, és nincsenek benne alig szárítottak. A korábbi üzemelés mellett 4-5% víztartalombeli különbség is előfordult, a Videokontroll rendszernél ez 1% alatt marad.
Arra most nincs módunk, hogy a rendszer egészét megismerjük, de néhány lényeges elemére azért kíváncsiak lennénk. Ahogy a nevében is benne van: videó, vagyis látható, láthatóvá tenni, és kontroll, azaz ellenőrizni. A szárító átalakítása után olyan szenzorok kerülnek beépítésre, amelyek a szárítózónában folyamatosan mérik a termény hőmérsékletét és az adatokat továbbítják, majd egy monitoron láthatóvá is teszik. A teljes szárítási folyamat ellenőrizhető, a termény belépésétől a kilépéséig. A monitoron táblázatos formában megjelenik egy úgynevezett hőkép, amelyik a teljes szárítózónában folyamatosan mért adatokat mutatja. És ez még nem minden. A szárítási folyamat interneten is nyomon követhető, így én is bárhonnan az okostelefonon keresztül, akár a világ másik végéről is, be tudok avatkozni a folyamatba.
 
Ez tényleg – kis túlzással – zseniális. 
De mit jelent a szárító átalakítása? Első hallásra elég riasztó, mert azzal kezdődik, hogy lebontják a szárítót.
 
Lebontják? Ki bontja le?
Speiser úr és munkatársai. Ők vonulnak ki daruval, szakemberekkel, akik lebontják a szárítót, és az egyes elemeket a precíziós elveknek megfelelő beállítással újra összerakják, miközben beépítik a hőérzékelőket is. Mindez kb. két hetet vesz igénybe.
 
Ami nem lehet olcsó mulatság.
Nem, de ahogy az elején mondtam megérte, mert egy év alatt megtérült a beruházás, és ez már számszerűsíthető.
 
Lássuk!
A 2016-ban beüzemelt – átalakított – berendezéssel 3 millió Ft-tal kevesebb volt a gázfelhasználás, miközben 60%-kal több és 1%-kal nedvesebb kukoricát szárítottunk, hasonló időjárási körülmények között, mint 2015-ben. Egy másik mutatószám: 2015-ben 3,9-4,6 kg vizet tudtunk elvonni 1 m3 gáz felhasználásával, ez 2016-ban 6,0-7,0 kg volt, vagyis 50%-on felüli javulást értünk el a korábbi állapothoz képest.
 
Ezek valóban impozáns és meggyőző adatok. Így már az is érthető, hogy a KITE fantáziát látott a Videokontroll rendszerben és Speiser úrékkal együttműködve a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódóan a partneri hálózatában értékesíti a kontrollált terményszárítási technológiát.
Ha nem lenne benne fantázia, a KITE sem szánta volna el magát erre a lépésre. Nekem szimpatikus a precíziós szárítás elnevezés is, ugyanis minden fontos pont beazonosítható és informatikai háttérrel kontrollált.
Amikor a szárítónk finombeállítása befejeződött, kaptunk egy értesítést, hogy minden paraméter az optimális közelében van, a szárítónk a precíziós szárítás követelményeinek megfelelően üzemel. Ez nekünk garancia a terményminőségre.
Visszatérve a gazdaságossághoz, a számok mellett azért ne felejtsük el, amivel indítottuk a beszélgetést: nem ég le a szárító, és homogén a leszárított termény. Ezért bátran ajánlom mindenkinek ezt a szárító felügyeleti rendszert.
Köszönöm a tájékoztatást.
 
A teljes cikk letöltése
 
Tudni szeretné, hogy az Ön szárítójában is vannak-e tartalékok? Jelentkezzen ingyenes konzultációra!