vissza
A két ábra egyben a két szélsőértéket is szemlélteti, az 1. ábra az optimalizálás előtti, a 2-es pedig az optimalizálás utáni helyzetet mutatja be ugyanabban a szárítóban. A kukorica minősége, a beltartalom megóvása áll a középpontban, így az, hogy a folyamatban 100 °C feletti maghőmérséklet is van (1. ábra) nem kívánatos, eszerint ez a legrosszabb eset.
Míg a természeteshez közeli hatás (2. ábra), ahol a kukorica maghőmérséklete a 45 °C-ot sem haladja meg, a kukoricára gyakorolt hatás szempontjából a legjobb kategóriába sorolható. Az így zajló szárítási folyamat az aminosavak, vitaminok, zsírok, rostok egyéb alkotóelemek egységét, egészséges, egymást erősítő élettani hatását fenntartja. Eközben a maghőmérséklet nem magasabb, mint egy nyári napon a kukoricagóréban.
A szélsőértékek között még számos változat létezik, így a szemestermény-szárító építését tervező gazdaságok tetszésük szerint választhatnak a műszaki megoldások és az azokra jellemző hatások közül. A konkrét adatokat tartalmazó információ segíti a döntéshozatalt, a felhasználó aranyat érő tudás birtokosává válik.
A kukorica maghőmérséklete a szárítás folyamatában
Mintha góréban szárítanánk, csak gyorsabb!
„A kontrollált szárítás és a száradási folyamat minősítése”
Fejlesztésünk az AGROmashEXPO 2020 termékversenyén Prémium Oklevelet kapott. A PREGA 2020 konferencián bemutatjuk eredményeinket.
A szemestermény-szárítás a természetes száradás gyorsított folyamata.
A sokféle műszaki megoldás hatása is különböző, ezért sokféle minőségű lehet a gyakorlatban a vízelvonási folyamat is.
A szárítás folyamatának a minősítésével járó előnyök:
A sokféle műszaki megoldás hatása is különböző, ezért sokféle minőségű lehet a gyakorlatban a vízelvonási folyamat is.
A szárítás folyamatának a minősítésével járó előnyök:
- Fontos információ a gazdaságok döntéshozói számára, megmutatjuk, egyes műszaki megoldások alkalmazásával milyen hatások érik a kukoricát a szárítási folyamatban.
- Környezetre gyakorolt pozitív hatás, hogy láthatóvá tesszük van-e pazarlás, milyen mértékű az energiamegtakarítás lehetősége az adott szárítási folyamatban, a maghőmérséklet alakulásának függvényében. Ezzel segítjük a fenntarthatóságot, kisebb lesz a környezeti lábnyoma egy magas energiaigényű technológiának, a szárításnak.
- Elősegíti a műszaki fejlődést.
- A más ágazatokra, például a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményére is kedvezően hat.
A két ábra egyben a két szélsőértéket is szemlélteti, az 1. ábra az optimalizálás előtti, a 2-es pedig az optimalizálás utáni helyzetet mutatja be ugyanabban a szárítóban. A kukorica minősége, a beltartalom megóvása áll a középpontban, így az, hogy a folyamatban 100 °C feletti maghőmérséklet is van (1. ábra) nem kívánatos, eszerint ez a legrosszabb eset.
Míg a természeteshez közeli hatás (2. ábra), ahol a kukorica maghőmérséklete a 45 °C-ot sem haladja meg, a kukoricára gyakorolt hatás szempontjából a legjobb kategóriába sorolható. Az így zajló szárítási folyamat az aminosavak, vitaminok, zsírok, rostok egyéb alkotóelemek egységét, egészséges, egymást erősítő élettani hatását fenntartja. Eközben a maghőmérséklet nem magasabb, mint egy nyári napon a kukoricagóréban.
A szélsőértékek között még számos változat létezik, így a szemestermény-szárító építését tervező gazdaságok tetszésük szerint választhatnak a műszaki megoldások és az azokra jellemző hatások közül. A konkrét adatokat tartalmazó információ segíti a döntéshozatalt, a felhasználó aranyat érő tudás birtokosává válik.
A kukorica maghőmérséklete a szárítás folyamatában
1. ábra Az aminosavakat károsító műszaki megoldás. A kukorica maghőmérséklete 102 °C a szárítózóna alján 40-50 °C helyett.
2. ábra Valóban kíméletes vízelvonás. A kukorica maghőmérséklete 45 °C alatt van minden ponton